Léda - a végleges utáni tényleg végleges szakítás után - ismét kibékült nős szeretőjével, aki már sokadik a sorban.  Már jónéhány éve ül a végletek hullámvasútján. Égővörös haja lobog a szélben - és hol a gyönyörtől sikít, hol a fájdalomtól. Újra és újra beáll egy feleség mögé másodiknak, hogy tüzével átforrósítsa, majd elégesse más ember házasságát.  Azt mondja,  revansot vesz  mindazért, amit vele művelt a férje. Amíg asszonypajtás otthon vasalja apuci másnapi ingeit, ő végigcsókolja a mindenre kapható férjek alig használt (hím)tagjait. 

Vad szex és magányos karácsonySzinte beleszédülök abba, ahogyan fölturbózza a viszonyt, hogy aztán kihajítsa az ablakon, majd összekanalazva a szétloccsant kapcsolatot, újra életet leheljen bele. Hétvégeken és karácsonykor spiccesen ül a tévé előtt és várja, hogy elteljenek a szabadság napjai. Hiszen Ő a hétköznapok édességeit nassolja.

Olykor én magam is részese voltam egy-egy ilyen találkának. Tudod, mi a fura? Ezek az éltes korú, tisztességben megőszült  úriemberek ezen alkalmakkor félreteszik a társadalmi megbecsülésnek örvendő  tsitjüket és úgy viselkednek, mint a mezőn meztelenül szaladgáló gyerekek. Önfeledtek, gátlástalanok és sokat nevetnek. Vajon a feleségeik tisztában vannak párjuk ezen oldalával? Nem tudom, de nem is érdekel.

Az viszont igen, hogy tud Léda annyi nevetés és könny után könnyedén átfordulni egy másik hasonló férfihoz. A mechanizmust éltető érzés magja Lédában van, csak időnként cseréli az érzést éltető alanyokat?


Tündi is egy bő harmincas, aki kéjesen belekóstolt sok-sok-sok pasiba. Először szopogatta majd megrágta, végül – egytől-egyig - kiköpte őket.  Vagy ők köpték ki Tündit.  Kedves barátném mindig hű volt, de kéthetente máshoz. A láng kihunytával úgy bújt ki a viszonyaiból, mint egy kinyúlt ruhából – könnyedén.  

Szerinted melyik a jobb:  elfelejteni azt, aki valaha megajándékozott egy ÚJ érzéssel vagy napról napra leporolni az anno-kapcsolat emlékeit?